Úgy látszik minél kevesebb van belőle, annál inkább válik az érdeklődés középpontjává. Az idő. Valószínűleg az emberiség most kezdi megtapasztalni fontosságát. Nemhiába szól így a mondás: akkor tudod meg, hogy valaki/valami fontos volt, ha már nincs többé. Valószínűleg most legtöbben így vagyunk vele. Túl sokszor csúszik ki a lábunk alól a talaj, és túl sokszor kell rájönnünk, hogy a nap 24 órája nem elég...
Hollywoodban különösen érzékelhető lehet a jelenség, hiszen a filmgyártás fellegvárában soha nem áll le az élet. A nyomás pedig valószínűleg egyre nő, hogy tudják, nemsokára itt van 2012, a világvége. Addig még rengeteg csodát vászonra kell vinniük, legalább még ötször meg kell menteni a világot a pusztító természeti jelenségektől, a terroristáktól vagy pusztító járványoktól.... és az idő szorít.
Komolyra fordítva a szót, azért az ezerszer lerágott csontokon kívül, végre kaphatunk valami frissebb, érdekesebb sztorit is. Az In Time (Lopott idő) egy olyan futurisztikus képet fest meg, ami lehet, hogy most sci-fi, de magam részéről teljesen elképzelhetőnek tartom a kialakulását (még ha nem is mostanában). A film idejében a ma legértékesebbnek tartott pénz helyét átveszi az idő. 25 éves koruk után az emberek nem öregednek tovább, viszont egy év múlva meghalnak. Kivéve, ha gazdagok, mert azért nyilván működik az elv, miszerint az idő=pénz. Ezt a részt tartom a legérdekfeszítőbbnek, a többi már csak a sablon, akció, szerelem meg a többi.
Bár a fentebbi leírás alapján 50-50% - ra jöhetett ki a véleményem, azért mindenképp megér egy próbát. Hátha nem estek túlzásba a klisékkel, és persze a klisék megvalósítása, kivitelezése sem mindegy, hogy milyen formában történt. Szóval, remélem, hogy a moziba odaérek majd "In Time". :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése