2011. október 12., szerda

A Design Hét szubjektív szűrőn át

Véget ért a Design Hét, melyet a kezdetekor nagy erőkkel reklámoztunk is a blogon. Habár korántsem jutottunk el minden programra, néhány esti design- és divateseményen sikerült személyes élményeket szerezni, melyekről szubjektív nézőpontunkon átszűrve be is számolunk nektek!


Amit sikerült megnéznünk a változatos programkínálatból: a Möbelkunst designvásár, a 2500 watt lámpakiállítás, Balla Vivienn fotókiállítása a Lánchíd 19 designhotelben, a Kepp Showroom digitális divatbemutatója és a Pos1t1on Use Unused-dal közös bútorkollaborációjának kiállítása.

Ha érdekel, mi hogyan láttuk a designhét programjait, lapozz a következő oldalra!

A designdömping alatt csakúgy, mint a 'Múzeumok éjszakája' névvel illetett rendezvényeken, vagy bármilyen fesztiválon érdemes előre tájékozódni a minket érdeklő programokról, a helyszínekről, az időpontokról, meg persze, hogy a megnyitók, események időben és térben ütköznek-e (mint pl. a hg.hu Design Awards díjátadója és a Kepp Showroom digitális divatbemutatója, de persze fel tudnánk sorolni több olyan fizikailag lehetetlen szituációt, amikor képtelenség eljutni adott időn belül A pontból B-be..)
A Möbelkunst bútorkiállításra kedden estefelé zarándokoltunk el, a pontos címet követve a város igen kétes szegmensein keresztül gyalogolva egy elhagyatott mellékutca végébe, egészen konkrétan egy kietlen és lepukkant gyárépülethez vezetett utunk, ahol sehogy sem találtuk a kiállítás helyét. Amikor már majdnem visszafordultunk a város végéből, nyilak és színes feliratok vigyorogtak ránk, melyek mentén haladva, az omladozó lépcsőkön félhomályban lépkedve hatalmas retró csodaszobákba jutottunk.

A Möbelkunst régi, jó állapotban lévő eredeti designbútorokat gyűjt és kínál sokszor igazán jutányos áron megvételre. Mi is meglepődtünk mennyire ötletes darabokra bukkantunk a hatalmas, de így is zsúfolt térben.
A szobaszerűen berendezett minienteriőrökben a kényelmes bőrkanapéktól kezdve.

a tipikus '60-as évekbeli retrószékeken keresztül


a hatalmas fa-szerűen oldalról belógó ismerős búrájú állólámpákon át

a japán TV-ig és futurisztikus órákig


mindenféle berendezési tárgy megtalálható volt, sőt, még igazán jövő inspirálta retróstílusú lemezjátszókkal is találkoztunk!


A berendezési tárgyakból a Möbelkusnt honlapján, vagy facebookoldalán szemezgethettek is. A kiállítótér minden vasárnap délelőtt 10-től délután 4-ig nyitva tart, így magatok is megcsodálhatjátok az 1950-60-70-es évek skandináv és magyar bútorait.
A 2500 WATT lámpakiállításhoz egy emelettel feljebb kellett vándorolnunk, ahol az ismert magyar képzőművészek által átalakított ipari lámpákra vethettünk pár pillantást.


Itt a szokásos, minden kiállításon szereplő graffitis-street artos Blik Dani, Budha Tamás, Stark Attila, Nikon és az extraverage-es Királyfalvi Károly munkáin kívül láthattunk szokatlanabbakat, érdekesebbeket, például Farkas Anna 'Anagraphic' lámpáját, melyet felkapcsolva a búrán fúrt lyukakon át a fény csillagokként és csillagképekként világított.

Hasonló ötleten alapult a Nagy Diána terve alapján készült lámpa, ahol a festett éjjeli tájban világít néhány csillag,

de Nagy László gyönyörűen kidolgozott mintázatú vörös búrája is a fúrt fém alapötletére épült.


A többitől teljességgel eltérő, a pőre ipari lámpát alapjaiban átdolgozó munka Kiss Miklós szőrös, tompa fényű búrája volt, amit egy retró-modern enteriőrbe pompásan el tudnék képzelni.


A lámpákat szombaton el is árverezték, egy-egy lámpa kikiáltási ára 20.000 Ft volt! A bevétel felét a művészek kapták, a másik feléből pedig a szervezők rászoruló közintézményeket fognak dekorálni a résztvevő művészek segítségével.

A kiállítás és az árverés hangulatát az alábbi videó hűen tükrözi.

Ha tehetitek, menjetek el a Möbelkunst kiállítóterébe az egyik szabad vasárnapotokon!

Amint a következő célbont felé baktattunk, népmesehősökhöz hasonló diadalérzet fogott el bennünket, hogy legyőztük az akadályokat, megvívtunk a kétes környéket övező előítéleteinkkel és félelmünkkel.

Lelkesen folytattuk utunkat a Lánchíd 19 designhotelbe, ahol Balla Vivienne, a fiatal fotós képeit állították ki. A szervezők nemcsak hamubasült pogácsával vártak, de mindenféle finomságtól roskadoztak az asztalok, melyeket a szálloda cateringje töltött meg partyfalatokkal, gesztenyehabbal, borral és forrócsokival, míg egy ismeretlen alternatív lo-fi együttes tolta a szobapopot a magyar divat krémjének, ahogy a jól megszervezett kiállításmegnyitókon szokás.


A fotós diplomafotóin és a neten már látott divatképeken kívül az "Újrateremtem önmagam"  című fekete-fehér sorozat bizonyult érdekesnek, különleges arcokkal, akik saját személyiségük képére formálják testüket, mint az önkifejezés eszközét.


Az asztalokon a Fashion Issue, a Budapest Business Journal divatkiadványa hevert, hogy bármely divatimádó lapozgathassa a Balla Vivienn álal fotózott editorialokat.


Bár a megnyitóbeszédről a fent emlegetett helyszín-időpont problémák miatt lecsúsztunk, a szervezés profi volt és láthatóan minden résztvevő kiváló hangulatban csevegett az asztalok körül.

Zarándokutunk végéhez érve elégedetten nyugtáztuk, hogy a nap végére elnyertük méltó jutalmunkat: a kedd esténk designban gazdagon és mozgalmasan telt, a Design Hét eseményeivel csempészhettünk egy kis művészetet az egyhangú hétköznapokba.

Képek forrása:a Möbelkunst honlapja,  a Möbelkunst facebookoldala , a Balla Vivienne Photography facebookoldala

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése