2011. október 12., szerda

A Design Hét szubjektív szűrőn át

Véget ért a Design Hét, melyet a kezdetekor nagy erőkkel reklámoztunk is a blogon. Habár korántsem jutottunk el minden programra, néhány esti design- és divateseményen sikerült személyes élményeket szerezni, melyekről szubjektív nézőpontunkon átszűrve be is számolunk nektek!


Amit sikerült megnéznünk a változatos programkínálatból: a Möbelkunst designvásár, a 2500 watt lámpakiállítás, Balla Vivienn fotókiállítása a Lánchíd 19 designhotelben, a Kepp Showroom digitális divatbemutatója és a Pos1t1on Use Unused-dal közös bútorkollaborációjának kiállítása.

Ha érdekel, mi hogyan láttuk a designhét programjait, lapozz a következő oldalra!

A designdömping alatt csakúgy, mint a 'Múzeumok éjszakája' névvel illetett rendezvényeken, vagy bármilyen fesztiválon érdemes előre tájékozódni a minket érdeklő programokról, a helyszínekről, az időpontokról, meg persze, hogy a megnyitók, események időben és térben ütköznek-e (mint pl. a hg.hu Design Awards díjátadója és a Kepp Showroom digitális divatbemutatója, de persze fel tudnánk sorolni több olyan fizikailag lehetetlen szituációt, amikor képtelenség eljutni adott időn belül A pontból B-be..)
A Möbelkunst bútorkiállításra kedden estefelé zarándokoltunk el, a pontos címet követve a város igen kétes szegmensein keresztül gyalogolva egy elhagyatott mellékutca végébe, egészen konkrétan egy kietlen és lepukkant gyárépülethez vezetett utunk, ahol sehogy sem találtuk a kiállítás helyét. Amikor már majdnem visszafordultunk a város végéből, nyilak és színes feliratok vigyorogtak ránk, melyek mentén haladva, az omladozó lépcsőkön félhomályban lépkedve hatalmas retró csodaszobákba jutottunk.

Möbelkunst régi, jó állapotban lévő eredeti designbútorokat gyűjt és kínál sokszor igazán jutányos áron megvételre. Mi is meglepődtünk mennyire ötletes darabokra bukkantunk a hatalmas, de így is zsúfolt térben.
A szobaszerűen berendezett minienteriőrökben a kényelmes bőrkanapéktól kezdve.

a tipikus '60-as évekbeli retrószékeken keresztül


a hatalmas fa-szerűen oldalról belógó ismerős búrájú állólámpákon át

a japán TV-ig és futurisztikus órákig


mindenféle berendezési tárgy megtalálható volt, sőt, még igazán jövő inspirálta retróstílusú lemezjátszókkal is találkoztunk!


A berendezési tárgyakból a Möbelkusnt honlapján, vagy facebookoldalán szemezgethettek is. A kiállítótér minden vasárnap délelőtt 10-től délután 4-ig nyitva tart, így magatok is megcsodálhatjátok az 1950-60-70-es évek skandináv és magyar bútorait.
A 2500 WATT lámpakiállításhoz egy emelettel feljebb kellett vándorolnunk, ahol az ismert magyar képzőművészek által átalakított ipari lámpákra vethettünk pár pillantást.


Itt a szokásos, minden kiállításon szereplő graffitis-street artos Blik Dani, Budha Tamás, Stark Attila, Nikon és az extraverage-es Királyfalvi Károly munkáin kívül láthattunk szokatlanabbakat, érdekesebbeket, például Farkas Anna 'Anagraphic' lámpáját, melyet felkapcsolva a búrán fúrt lyukakon át a fény csillagokként és csillagképekként világított.

Hasonló ötleten alapult a Nagy Diána terve alapján készült lámpa, ahol a festett éjjeli tájban világít néhány csillag,

de Nagy László gyönyörűen kidolgozott mintázatú vörös búrája is a fúrt fém alapötletére épült.


A többitől teljességgel eltérő, a pőre ipari lámpát alapjaiban átdolgozó munka Kiss Miklós szőrös, tompa fényű búrája volt, amit egy retró-modern enteriőrbe pompásan el tudnék képzelni.


A lámpákat szombaton el is árverezték, egy-egy lámpa kikiáltási ára 20.000 Ft volt! A bevétel felét a művészek kapták, a másik feléből pedig a szervezők rászoruló közintézményeket fognak dekorálni a résztvevő művészek segítségével.

A kiállítás és az árverés hangulatát az alábbi videó hűen tükrözi.

Ha tehetitek, menjetek el a Möbelkunst kiállítóterébe az egyik szabad vasárnapotokon!

Amint a következő célbont felé baktattunk, népmesehősökhöz hasonló diadalérzet fogott el bennünket, hogy legyőztük az akadályokat, megvívtunk a kétes környéket övező előítéleteinkkel és félelmünkkel.

Lelkesen folytattuk utunkat a Lánchíd 19 designhotelbe, ahol Balla Vivienne, a fiatal fotós képeit állították ki. A szervezők nemcsak hamubasült pogácsával vártak, de mindenféle finomságtól roskadoztak az asztalok, melyeket a szálloda cateringje töltött meg partyfalatokkal, gesztenyehabbal, borral és forrócsokival, míg egy ismeretlen alternatív lo-fi együttes tolta a szobapopot a magyar divat krémjének, ahogy a jól megszervezett kiállításmegnyitókon szokás.


A fotós diplomafotóin és a neten már látott divatképeken kívül az "Újrateremtem önmagam"  című fekete-fehér sorozat bizonyult érdekesnek, különleges arcokkal, akik saját személyiségük képére formálják testüket, mint az önkifejezés eszközét.


Az asztalokon a Fashion Issue, a Budapest Business Journal divatkiadványa hevert, hogy bármely divatimádó lapozgathassa a Balla Vivienn álal fotózott editorialokat.


Bár a megnyitóbeszédről a fent emlegetett helyszín-időpont problémák miatt lecsúsztunk, a szervezés profi volt és láthatóan minden résztvevő kiváló hangulatban csevegett az asztalok körül.

Zarándokutunk végéhez érve elégedetten nyugtáztuk, hogy a nap végére elnyertük méltó jutalmunkat: a kedd esténk designban gazdagon és mozgalmasan telt, a Design Hét eseményeivel csempészhettünk egy kis művészetet az egyhangú hétköznapokba.

Képek forrása:a Möbelkunst honlapjaa Möbelkunst facebookoldala , a Balla Vivienne Photography facebookoldala

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése